A pasimmal a szomszédos üdülő városban buliztunk, utána barátoknál aludtunk. Másnap reggel korán keltünk, és éhesen. A strand melletti büfé már nyitva van ilyenkor, ott próbálkoztunk valami reggelivel. A város még teljesen kihalt, alig voltak az utcákon. A büfé is csendes, és csaknem üres, semmi ehető. Úgyhogy whiskyt kértünk sok jéggel. Meg sok kólával, hogy mégse durvuljunk így korán reggel. Ültünk az utcai teraszon, csendben, kicsit még fáradtan, és whiskyt reggeliztünk.
Ilyen komoly bemelegítés után laza pihenéssel töltöttük a napot: fürdő, szauna, whisky, séta, whisky, vacsi, meg persze egy kis whisky. Este, mikor haza szerettünk volna indulni, egyikünk sem volt vezetés-képes állapotban. A pasim felhívta a barátját. Régóta nagyon jó haverok, akár az éjszaka közepén is, bármiben kisegítik egymást. Most sem történt másként, azonnal felajánlotta, hogy értünk jön, és hazavisz bennünket.
Megérkezett, mi beültünk a hátsó ülésre, bemondtuk a címet, kedves sofőr, indulhatsz, köszi, mi meg elleszünk itt hátul. Vacsi után édes a pihenés, egy kis összebújás meg még édesebb. Úgyhogy összebújtunk. Megcsókolt, megcsókoltam, a blúzom alá nyúlt és megsimogatott, a pólója alá nyúltam és megsimogattam. Aztán finoman végighúztam a körmömet az oldalán, éppen csak hogy érezze. Kicsit összerándult, mintha csikis lenne. Tudom, hogy a füle igen érzékeny, és nem csak a hangokra. Ha picit megharapdálom, akkor azonnal tettrekészebb lesz. Kezemet a lába közé tettem, érezhető volt a csókok és harapások hatása. Lehúztam a cipzárját, benyúltam a nadrágjába, rólam lekerült a blúz, a szoknyám alatt félrehúzta a bugyimat. Kézzel kényeztettük egymást, aztán letolta a nadrágját, és az ölébe ültem.
A barátja nem szólt ránk, szerintem nem zavartuk a vezetésben, tetszett neki a műsor. Már régen kint voltunk a városból, nem volt nagy forgalom, tudta figyelni az utat, meg a visszapillantó tükörből minket is. Felkapcsolta a benti világítást, és beállította a tükröt, hogy ne csak hallja, hanem lássa is, hogy mi történik mögötte. Mert ez fontos a biztonságos vezetéshez.
A pasim megkérte, hogy itt forduljon le az útról. Nem értettem, miért pont itt, szerintem fogalma sincs, merre járunk. Valahol a két város között, kint a prérin. A barátja talált egy lehajtót, befordult, egy földútra értünk. Döcögtünk egy darabig (vicces volt, mi nagyon élveztük), aztán megállt. Egy kukorica tábla közepén találtuk magunkat. Kicsi volt a hely az autóban, úgyhogy mi kiszálltunk, a srác bent maradt.
Az autó mögé mentünk, és kint folytattuk, amit bent elkezdtünk. Háttal fordultam neki: én az autó mögött, ő pedig én mögöttem. Lehajoltam, megtámaszkodtam, ő a csípőmbe kapaszkodott és rám szólt: csukd össze a lábadat, és ne mozogj. Felnéztem, a srác a visszapillantóból figyelt bennünket. Úgy tűnt, nagyon vigyorog. Engem nem zavart, sőt...
Aztán megfordultam, félig felültem az autóra, egészen lecsúszva, hogy minél közelebb legyünk egymáshoz. Belekapaszkodtam, ő pedig olyan mélyen tolta, amennyire csak lehet. Nagyon lassan, nagyon mélyen, aztán gyorsabban. Egyik kezemmel megtámaszkodtam magam mögött, kicsit hátradőltem, szabad kezemmel a csiklómat dörzsöltem. Ezt szereti nézni. Akkor is, ha együtt csináljuk, és akkor is, ha csak én egyedül. Most sem maradt el a hatás, mindkettőnknél olaj volt a tűzre.
A tűzijáték után kicsit összeszedtük magunkat, és beültünk az autóba. A barátjából kitört az elégedetlenkedés. Leszidott bennünket, hogy elég disznók vagyunk, és mekkora szemétség, hogy a szeme láttára szexelünk. Végig kellett néznie, teljesen felizgult, és most alig várja, hogy hazaérjen, és rámásszon a csajára. De ilyen állapotban még csak vezetni sem lehet, nem is tudja, most hogy jutunk haza.
Tudtuk, hogy nincsen csaja. És azt is sejtettük, hogy mire megy ki a játék. A pasim rám nézett, biztatóan felvonta a szemöldökét:
- Naaaa? ... Én majd nézlek benneteket a tükörből.
